A Befektető-védelmi Alap tagjai a csatlakozáskor csatlakozási díjat, majd naptári évente éves díjat fizetnek az Alapnak. Meghatározott feltételek esetén a Beva igazgatósága rendkívüli befizetést is elrendelhet. A tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 222. §-a és a Beva igazgatósága által elfogadott Díjfizetési szabályzat határozza meg.
- Az éves díj
- Az éves díj alapja, adatszolgáltatási kötelezettség
- Az éves díj kiszámítása
- Számlázás, fizetési határidők
- Rendkívüli befizetés
- A felfüggesztés hatása a díjfizetésre
Letölthető dokumentumok a díjfizetéshez
- Segédlet a befektetők Beva szempontú besorolásához
- Tájékoztatás a tagi ellenőrzésekről
- Adatszolgáltatási adatlapok
- Díjfizetési szabályzat
Az éves díj
A Beva tagja minden naptári évben köteles éves díjat fizetni. Az éves díj megfizetésének kötelezettsége minden olyan tagot terhel, amely a tárgyévben legalább egy napig az Alap tagja volt. Az éves díj nem arányosítható azon az alapon, hogy a tagsági viszony csak az év egy részében állt fenn.
Az éves díj alapja, adatszolgáltatási kötelezettség
Az éves díj alapja a tárgyévet közvetlenül megelőző évben, biztosított tevékenység végzésére vonatkozó szerződés alapján a tag kezelésében lévő, biztosított befektetők tulajdonát képező pénz- és értékpapír átlagos állománya. A Beva tagjainak negyedéves adatszolgáltatások keretében kell jelenteniük a megelőző három hónap utolsó napjára vonatkozó díjszámítási adatokat. A jelentés benyújtási határidők: április 15., július 15., október 15. és január 15.
A biztosított letétállomány arányában számított éves díj összegét a Beva a tag tevékenységében rejlő kockázat mértéke alapján módosítja, és megállapítja a tag által fizetendő kockázatarányos díjat. Ennek részletes szabályait az igazgatóság a Díjfizetési szabályzatban határozza meg. Az egyedi kockázatosság meghatározásához a Felügyelet részére megküldött adatok meghatározott körét kell a Beva számára is megküldeni, évente három alkalommal, a második negyedéves felügyeleti jelentés, a negyedik negyedéves felügyeleti jelentés, valamint az éves auditált adatokat tartalmazó felügyeleti jelentés benyújtási határidejét követően.
A törvényi minimumdíjat fizető tagok tájékoztató adatként jelentik minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan azon ügyfelek számát, akik részére portfoliókezelési szolgáltatást nyújtanak.
Az adatszolgáltatásokat a honlapról letölthető adatlapokon kell benyújtani úgy, hogy az legkésőbb a szabályzatban megjelölt jelentési időpontokra beérkezzen a Bevához.
Az éves díj kiszámítása
A negyedik negyedéves adatok beérkezését, azaz január 15-ét követően a Beva az előző éves adatszolgáltatás alapján kiszámolja a tag által a biztosított befektetők részére kezelt letétállomány (pénz- és értékpapír) éves átlagát (egyszerű számtani átlagát), meghatározza a díjalapsávokat és a Díjfizetési szabályzat szerinti díjkulcsok alkalmazásával kiszámítja a tag éves díját.
A tag által jelentett átlagos letétállományt a tagi adatszolgáltatás alapján két díjalapsávra kell osztani. A 2020. január 1. napjától hatályos Díjfizetési szabályzat szerint az I. díjalapsáv (a befektetőnként százezer eurót meg nem haladó letétek összesített értéke) után 1 ezrelék éves díj, a II. díjalapsáv (befektetőnként a százezer eurót meghaladó letétek összesített értéke) után jelenleg 0 ezrelék éves díj fizetendő.
Az I. és a II. díjalapsáv után számított díj összege adja a letétarányos díjat, amely csökkenhet vagy növekedhet a tag által közölt kockázatossági adatokból számított mutatók alapján (kockázatarányos díj). A kockázatosság figyelembe vételének hatására bekövetkező díjváltozás azonban nem haladhatja meg a letétállomány után számított díj ötven százalékát. 2015. óta a kockázatosság díjeltérítő hatását az igazgatóság nem érvényesíti a díjban.
Azok a tagok, akiknek sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem volt olyan biztosítás alá tartozó befektetője, akinek biztosított tevékenység végzésére vonatkozó érvényes szerződés alapján a taggal szemben letét kiadására vonatkozó követelése áll fenn, a törvényi minimumdíjat, azaz 500.000,-Ft-ot kötelesek fizetni a Beva számára.
A szabályzat által meghatározott minimumdíjat, azaz kétmillió forintot kell éves díjként fizetni azoknak a tagoknak, akik esetében kockázatarányos éves díj összege nem éri el a kétmillió forintot.
A csatlakozás évében az új tag minimumdíjat fizet. Ez az előbb ismertetett szabályoktól függően törvényi vagy a szabályzati minimumdíj (ötszázezer forint, vagy kétmillió forint) lehet.
Számlázás, fizetési határidők
Az éves díj négy részletben fizetendő, díjfizetési kötelezettség keletkezéséről az Alap díjbekérő értesítést állít ki, amely tartalmazza a teljesítési határidőt is. Az első részlet díjelőlegként a tárgyévet megelőző év első három negyedévére vonatkozó adatok alapján számított díjalap után meghatározott díj egynegyede. A díjelőlegből adódó különbözet elszámolása a második részletnél történik.
Amennyiben a tag tevékenységi engedélyének visszavonása iránt akár a tag kezdeményezésére, akár hivatalból felügyeleti eljárás indul még azt megelőzően, hogy a fizetési határidők leteltek volna, a tagnak a tárgyévre vonatkozó teljes éves díjat az eredeti fizetési határidőtől eltérően kell rendeznie a szabályzat 6.6. pontja szerint.
Rendkívüli befizetés
A Beva igazgatósága határozatban rendkívüli befizetést rendelhet el, ha a Beva eszközei az esedékes vagy előre látható kártalanítási kötelezettséget nem fedezik, illetve ha a Beva a hitelét vagy annak kamatát nem képes határidőben törleszteni. A rendkívüli befizetés mértéke a tárgyévre vonatkozó éves díj arányában (százalékában) kerül meghatározásra úgy, hogy az igazodjon az elrendelésének okául szolgáló fizetési kötelezettség nagyságához. Az egy naptári évben elrendelt rendkívüli befizetés nem haladhatja meg a tag utolsó éves díjának összegét.
A rendkívüli befizetés elrendeléséről szóló igazgatósági határozat tartalmazza a rendkívüli befizetés mértékét és a teljesítés határidejét. A rendkívüli befizetés összegéről a Beva számlát állít ki, amelyet a tagoknak az azt elrendelő igazgatósági határozattal együtt megküld.
A felfüggesztés hatása a díjfizetésre
Ha a Felügyelet a tag tevékenységét minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette, a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a tagnak a felfüggesztés ideje alatt nem kell teljesítenie. Amennyiben a felfüggesztés hatálya az engedély visszavonásáig megszakítás nélkül fennáll, a tag mentesül a díjfizetés alól, kivéve a jogutódlás esetét.
Amennyiben a felfüggesztést nem követi az engedély visszavonása, és a felfüggesztés feloldását követően a tag ismét végezhet biztosított tevékenységet, a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a tagnak a szabályzat által meghatározott határidőben teljesítenie kell.