Mit kell tudni a kártalanításról?
A kártalanítás intézménye hivatott mérsékelni azokat a károkat, amelyek a befektetőket abból eredően érhetik, hogy a Beva tagja, amelynél értékpapírt vagy pénzt helyeztek el, nem képes kiadni jogos követelésüket. Ez a kockázat nem szükségszerű velejárója a befektetésnek és a befektetési szolgáltatást végző szervezet működésének hiányosságaiból, szabálytalanságából ered. A Beva kártalanítási kötelezettségét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szabályozza.
Kiket kártalanít a Beva?
Mikor kártalanít a Beva?
Kártalanítási kérelem
A kártalanítás összege
A kártalanítás kifizetésének határideje
Mit tehet a befektető, ha követelését a nyilvántartás nem tartalmazza?
Mikor nem fizet a Beva kártalanítást?
További kérdésem van…
Figyelem!
A jelen összeállítás tájékoztató jellegű, a kártalanítás pontos jogi szabályai a 2001. évi CXX. törvényből ismerhetőek meg.
Kiket kártalanít a Beva?
A Beva kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a Beva tagjával a biztosított befektetési szolgáltatási tevékenységek, illetve kiegészítő szolgáltatások valamelyikére érvényes szerződést kötöttek, és e szerződés alapján a befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra.
A Beva által nyújtott biztosítás a megbízási, a kereskedelmi és a portfoliókezelési tevékenységre, valamint az értékpapír letéti őrzési, letétkezelési, valamint értékpapír-számla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra terjed ki.
A biztosítás alá tartozó befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet csakis a Felügyelet (MNB) engedélyével lehet folytatni. A befektetési szolgáltatók, az egyéni portfoliókezelést végző befektetési alapkezelők, illetve pénzügyi vállalkozások a jogszabály alapján kötelesek csatlakozni a Bevához, esetükben tehát a felügyeleti engedély léte egyben azt is jelenti, hogy a Beva biztosítása alá tartoznak. Az árutőzsdei szolgáltatók nem kötelesek csatlakozni, esetükben a Beva tagságról külön érdemes tájékozódni.
Kártalanítás csak olyan esetben fizethető, ha a követelés alapjául szolgáló szerződést a Bevához történt csatlakozás (azaz a taggá válás) után kötötték.
A befektetési szolgáltató a szerződést az üzletszabályzata által előírt módon írásban, vagy írásbeli keretszerződés alapján elektronikus úton rögzíteni köteles, és a befektetőnek a kártalanításhoz a követelését az írásba foglalt szerződéssel kell alátámasztania.
A Beva biztosítása alól a jogszabály kizárja a jogi személyek bizonyos körét (pl. intézményi befektetők, helyi önkormányzatok, stb.) és a magánszemélyek közül az érintett tag tulajdonosait, valamint ezek közeli hozzátartozóit. A kizárt személyek jogszabály által meghatározott körén kívül a kártalanítás alá tartozik minden olyan befektető, (jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság és természetes személy) aki a biztosított követeléséhez nem jut hozzá.
Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg azonban kártalanítás, amely a befektető és a tag között létrejött szerződés teljesítése érdekében a tag birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul.
Mikor kártalanít a Beva?
Ha a Felügyelet felszámolási eljárást kezdeményez a Beva tagja ellen, vagy a bíróság rendeli el a Beva tag felszámolását, ennek közzétételét követő 15 napon belül a Beva a kártalanítás lehetőségéről közleményben tájékoztatja az érintett befektetőket, amelyet a honlapján és az MNB által üzemeltetett közzétételi honlapon tesz közzé. (www. kozzetetelek.hu)
A közlemény tartalmazza az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, a kártalanítás megállapításának és kifizetésének szabályait. Természetesen a kártalanítás lehetőségéről a felszámolás alá került társaságnál, a Bevánál, illetve az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál is tájékozódhatnak az érintettek.
Kártalanítási kérelem
Kártalanítás megállapítására kizárólag a befektető kérelme alapján kerül sor. A kérelmet a Beva által rendszeresített és a befektetők számára ingyenesen rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon kell benyújtani, és ehhez mellékelni kell a követelés alapjául szolgáló szerződést. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő.
Amennyiben ezt menthető okból nem tudta megtenni (pl. hosszabb külföldi tartózkodás, gyógykezelés stb.), a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő a határidő elmulasztásának indokolásával együtt.
A kártalanítás összege
A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és a Beva tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig a Beva kártalanítást állapít meg.
A kártalanítás megállapítása során a befektetőnek a Beva tagjánál fennálló, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani.
A Beva a kártalanítást pénzben nyújtja. Ha a kártalanítás értékpapír után jár, összege az értékpapírnak a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kerül kiszámításra. Tőzsdei vagy tőzsdén kívüli árfolyam hiányában a kártalanítás alapjául szolgáló árat a Beva igazgatósága állapítja meg, szükség esetén szakértő bevonásával.
A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva – befektetőnként és összevontan – legfeljebb százezer euró összeghatárig fizet kártalanítást. Az euróban meghatározott összeghatárnak forintra történő átszámítása a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint felett rész kilencven százaléka.
A kártalanítás kifizetésének határideje
Ha a kártalanításra jogosult az igénybejelentő lapot megfelelően kitölti és a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést mellékeli, valamint rendelkezésre áll a Beva tagja által vezetett nyilvántartás, akkor a Beva legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a kártalanítási kérelmet és ennek eredményéről az igénylőt értesíteni. Amennyiben a befektető vitatja a Beva döntését, úgy polgári peres úton léphet fel vele szemben.
Kártalanítás megállapítása esetén a Beva köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. A kifizetési határidő különösen indokolt esetben – a Felügyelet előzetes jóváhagyásával – egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható.
Mit tehet a befektető, ha követelését a nyilvántartás nem tartalmazza?
A Beva akkor is fizet, ha a befektető részére kártalanítás a fentiek szerint ugyan nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ekkor a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül jelentheti be kártalanítás iránti igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.
Amennyiben a Beva tagja nem ismeri el az ügyfél követelését, a befektetőnek a felszámolás elrendelése előtt polgári peres úton, ezt követően pedig a felszámolás során kell érvényesítenie a követelést ahhoz, hogy kártalanításra számíthasson.
A kártalanítás során meg nem térült követeléseket szintén a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni és a felszámolási vagyonból az ügyfelek egyéb hitelezőket megelőzően részesednek.
Mikor nem fizet a Beva kártalanítást?
Nem fizet a Beva kártalanítást,
- ha a befektetővel szerződő szervezet a szerződés megkötésekor nem volt tagja a Bevának,
- ha a követelés bankbetéten alapul,
- ha a követelés alapja a befektetés értékvesztése,
- ha a befektető a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint kizárt a kártalanításból,
- ha a befektető nem rendelkezik biztosított szerződéssel, illetve követelése nem a Beva tagjának birtokába került pénz vagy értékpapír kiadására vonatkozik,
- ha a befektető a Beva-tag nyilvántartásaiban nem szerepel.
Nem fizethető kártalanítás a jogszabályi feltételek hiányában, kizárólag méltányossági alapon.