A Befektető-védelmi Alap önálló jogi személy, amely a törvény rendelkezései, valamint saját szabályzatai alapján, tagjai díjbefizetései és egyéb bevételei felhasználásával korlátozott vagyoni biztosítást nyújt abban az esetben, ha valamely tagja a meghatározott ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni, vagyis a letétek kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem tudja teljesíteni.

A Beva alapítása és tagjai

A magyar tőkepiacon részben a hazai piac fejlettsége, részben pedig az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás szándéka miatt az értékpapírpiacot és intézményeit átfogóan szabályozó 1996. évi CXI. törvényben (Épt.) megjelent a befektető-védelem egy új intézménye, amely a befektetési szolgáltatók esetleges fizetésképtelensége miatt a befektetőket érő vagyoni károk részbeni kompenzálását biztosítani tudja.

Az Épt. a hatályba lépésekor (1997. január 1.) működő befektetési szolgáltatók törvényi kötelezettségévé tette egy ilyen befektető-védelmi intézmény létrehozását. A törvény rendelkezésének megfelelően 1997. április 14. napján jogilag létrejött a Befektető-védelmi Alap.

A Befektető-védelmi Alap tagja minden olyan gazdálkodó szervezet, amely a Felügyelet (MNB) engedélye alapján biztosított tevékenységet jogosult folytatni. Az ügyfélszámla-vezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező árutőzsdei szolgáltató önként határoz arról, hogy a Beva tagja kíván-e lenni, vagy e tevékenységet a Beva biztosítása nélkül végzi.

A Befektető-védelmi Alapnak jelenleg valamennyi befektetési vállalkozás és befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet, valamint portfoliókezelést végző befektetési-alapkezelő a tagja, árutőzsdei szolgáltató még nem csatlakozott az Alaphoz.

A Beva vagyona

A Beva vagyonának fő forrását a tagjainak befizetései jelentik. A tagok egyszeri csatlakozási díjat, és évente éves díjat fizetnek a Bevának.

Az így befolyt összegeket a Beva Alapkezelési szabályzatának megfelelően befekteti a pályázat útján kiválasztott vagyonkezelője révén. A Beva vagyonkezelője 2013. november 6. napjától az Államadósság Kezelő Központ. A vagyonkezelő – a Tpt. előírásainak megfelelően – a Beva pénzét kizárólag állampapírokba fektetheti.

A Beva vagyona szolgál fedezetül a kártalanítási kötelezettség teljesítésére. Amennyiben a rendelkezésre álló összeg a kártalanításra nem lenne elegendő, a Beva igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el tagjai terhére, illetve hitelfelvételről dönthet. A Beva forrásai a 2000. évben nem voltak elegendőek az esedékes kártalanítások kifizetésére, ezért a szervezet – eseti állami készfizető kezességvállalás mellett – 2,48 milliárd forint banki hitelt vett fel, amelyet tíz év alatt kell visszafizetnie. A hitelt a Beva 2007. augusztusában visszafizette.

A Tpt. 2002. január 1-től törvényi szinten biztosítja az általános állami kezességvállalást arra az esetre, ha a Beva csak hitelfelvétel útján lenne képes biztosítani a kártalanítás határidőben történő kifizetését.