Gyakori kérdések (Buda-Cash)

Gyakori kérdések

Hogyan juthat hozzá a befektető a Buda-Cash-nél meglévő (nem hiányzó) befektetéséhez?

Feltételezhető, hogy a befektetőknek a Buda-Cash által kezelt vagyona nem tűnt el teljes egészében, lehet arra számítani, hogy a kezelt vagyon legalább egy része a társaság számláin vagy külső alletétkezelőknél fellelhető. A Befektető-védelmi Alap jelenleg még nem rendelkezik arra vonatkozóan semmilyen adattal, hogy az egyes befektetők esetén mekkora ez a meglévő vagyonrészt, erről a felszámolási eljárás során a felszámoló (Pénzügyi Stabilitási és felszámoló Nonprofit Kft.) fog majd felvilágosítást adni.

A meglévő vagyont a felszámoló a befektetők részére közvetlenül kiadja, azaz a fellelt értékpapírt és pénzt a befektető által megadott számlára átutalja, illetve áttranszferálja. A meglévő vagyon kiadása után még mindig megmaradó hiány lesz a Beva által nyújtandó kártalanítás alapja. A kártalanításnak nem feltétele a meglévő vagyon tényleges kiadása, elegendő, ha a Beva hiteles adatokkal rendelkezik a kiadandó vagyon nagyságáról.

Amennyiben a befektető nem tudja, hogy részére mekkora lesz a kiadható vagyon nagysága, úgy a Beva részére benyújtandó kártalanítási igénybejelentésen a Buda-Cash-sel szembeni teljes követelését jelölje meg!

Vissza…


Mi alapján fizet a Beva kártalanítást?

A Beva a Buda-Cash által nyilvántartott és a befektetők tulajdonát képező befektetések hiánya esetén nyújt kártalanítást. Ez a befektetés tipikusan lehet valamilyen belföldi vagy külföldi értékpapír (részvény, befektetési jegy, vállalati kötvény, kincstárjegy, államkötvény, stb.) vagy a befektetésekkel kapcsolatosan a Buda-Cash által a befektető ügyfélszámláján kezelt pénz (befektetés céljából odautalt pénzt, eladott befektetés ellenértékeként ott levő pénz, a befektetések hozama, stb.). A Befektető-védelmi Alap a fenti befektetések után fizet kártalanítást, vagyis a törvényben írott összeghatáron belül megtéríti a befektetők azon befektetései aktuális piaci értékét, amelyeket a Buda-Cash nem képes ténylegesen kiadni.

Vissza…


Mekkora a Beva által nyújtott kártalanítás maximuma?

A Beva befektetőnként maximálisan 20.000 euró (€) erejéig nyújthat kártalanítást, de a kártalanítást minden esetben forintban fizeti ki. A Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítási ügyében ez az összeghatár 6.105.400,- forint, ami az egész Buda-Cash elleni felszámolási eljárásban a kártalanítás felső határát jelenti.

Vissza…


Mi az a „befektetői önrész”?

A Befektető-védelmi Alap a befektetők részére a hiányzó befektetésükre nem fizet teljes kártalanítást. A törvény szerint a hiányzó befektetés első egymillió forintja után 100%-os, azaz egymillió forint összegű kártalanítás jár, azonban ez egymilliót meghaladó rész után csak 90%-os kártalanítás állapítható meg. Az itt leírt önrész tehát nem a Beva által fizethető maximális kártalanítást csökkenti, hanem a befektető hiányzó befektetései, a kártalanítás alapjául szolgáló követelés csökkentendő ezen a módon.

Az alábbi példák mutatják a helyes számítást:

Példák:

  1. Példa: a hiányzó befektetés nagysága 800.000,- Ft.
    Ebben az esetben a Beva a teljes hiányzó befektetést összegét, vagyis a 800.000,- forintot kifizeti kártalanításként, mivel a teljes hiányzó befektetés értéke egymillió forint alatt van.
  2. Példa: a hiányzó befektetés nagysága 4 millió forint.
    Ebben az esetben a Beva 3,7 millió forintos kártalanítást fizet, mert…
    • egymillió forintig a kártalanítás 100%-os, azaz egymillió forint,
    • az egymillió forint feletti részben (vagyis 3 millió forint tekintetében) pedig a kártalanítás 90%-os, azaz a jelen esetben 2,7 millió Ft. Így a kártalanítás összege összesen 3,7 millió Ft.

  3. Példa: a hiányzó befektetés nagysága 10 millió forint.
    Ebben az esetben a befektető 20.000 €-nak megfelelő összegű, azaz 6.105.400,- forintot kap kártalanításként, mert…
    • egymillió forintig a kártalanítás 100%-os, azaz egymillió forint,
    • az egymillió forint feletti részben (vagyis 9 millió forint tekintetében) a kártalanítás 90%-os lenne, azaz a jelen esetben 8,1 millió Ft, vagyis a kártalanítás alapjául szolgáló összeg összesen 9,1 millió forint lenne, de a törvény szerint a Beva nem fizethet egy befektetőnek 20.000 €-nak megfelelő (azaz 6.105.400,-) forintnál többet, ezért a kártalanítás 6.105.400,- forint lesz.

Vissza…


Honnan van a Bevának pénze a kártalanításra?

A Beva tagjai (bankok, befektetési vállalkozások, befektetési alapkezelők) folyamatos befizetéseiből vagyont halmoz fel, ezt állampapírokba fekteti, és így készül az esetleges kártalanítási esetekre. A Beva jelenleg 13. 1 milliárd forint nagyságú kártalanításra kifizethető vagyonnal rendelkezik.

Vissza…


Mi történik akkor, ha a Bevának a vagyonát meghaladó összegű kártalanítást kellene kifizetnie?

Amennyiben a Beva kártalanítási kötelezettsége meghaladja a rendelkezésére álló vagyona nagyságát, akkor a tagjaira rendkívüli befizetést rendelhet el, és ebben az évben ilyen módon még további 1,22 milliárd forint beszedésére lenne mód.

Ha a rendkívüli befizetéssel sem lenne biztosítható a kártalanítás fedezete, úgy a Beva kereskedelmi bankoktól hitelt vehet fel, amely hitelfelvételt a törvény alapján állami készfizető kezesség biztosít. Az esetlegesen felvett hitel a Beván keresztül a Beva tagjainak kell visszafizetniük, az állam nem járul hozzá a Beva vagyonhoz.

A Beva a törvény alapján köteles az ott megjelölt határidőben a befektetőket kártalanítani, és nem hivatkozhat a vagyon hiányára, vagy a hitelfelvétel időigényére. A befektetők biztosak lehetnek benne, hogy a Beva a fedezet hiánya miatt nem lesz a határidőben történő kártalanítás akadálya.

Vissza…


Vonatkozik-e a kártalanítás a TBSZ-re és a NYESZ-re?

A TBSZ-en (tartós befektetési számla) és a NYESZ-en (nyugdíj előtakarékossági számla) lévő befektetésekre ugyanúgy vonatkozik a Beva kártalanítása, azonban arra vonatkozóan nem rendelkezünk információkkal, hogy a jelen esetben hogyan alakulnak az adózási kérdések. Ilyen kérdésekkel a NAV-ot célszerű megkeresni.

Vissza…


Mi alapján bírálja el a Beva kártalanítási igényeket?

A Befektető-védelmi Alap a kártalanítás iránti kérelmeket a befektető által benyújtott igénybejelentés tartalma és a Buda-Cash ügyfélnyilvántartásának adatai összevetésével bírálja el. Az elbírálásnak együttes feltétele, hogy a befektető kérelme a Bevához beérkezzen, álljon a Beva rendelkezésére a befektető és a Buda-Cash közötti szerződés, továbbá a Buda-Cash által vezetett olyan ügyfélnyilvántartás, amely már azt is tartalmazza, hogy a befektető részére milyen letétet adott ki vagy tervez kiadni a felszámoló.

Vissza…


Ki nem kaphat kártalanítást?

A törvény tételesen felsorolja, hogy kinek a részére nem állapítható meg kártalanítás, akkor sem, ha egyébként a többi feltétel teljesülne is. A Bevától nem kaphat tehát kártalanítást az …

      • az állam
      • a költségvetési szerv
      • a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság
      • a helyi önkormányzat
      • az intézményi befektető
      • a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektető-védelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja
      • az elkülönített állami pénzalap
      • a befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató
      • a pénzügyi intézmény
      • a Magyar Nemzeti Bank
      • a Buda-Cash-nél vezető állású személy, a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá
      • a Buda-Cash-ben öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetve közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója
      • valamint a felsoroltak külföldi megfelelői

A Polgári törvénykönyv szerint közeli hozzátartozónak az alábbi személyek minősülnek: a házastárs; az egyenes ágbeli rokon; az örökbefogadott-, a mostoha és a nevelt gyerek; az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Vissza…


Milyen befektetés után nem lehet kártalanítást megállapítani?

A Beva biztosítása csak a forintban, az euróban, bármely európai uniós vagy OECD tagállam törvényes fizetőeszközében fennálló követelésekre terjed ki, vagyis azok a követelések vannak kizárva a védelemből, amelyek nem ezen valuták valamelyikében állnak fenn.

Vissza…


Hogyan határozza meg a Beva az eltűnt befektetések után fizetendő kártalanítást?

Értékpapírok esetén a Buda-Cash felszámolásának kezdő napját megelőző 180 nap (2014. szeptember 6-tól 2015. március 4-ig tartó időszak) tőzsdei átlagárfolyama alapján kerül kiszámításra a kártalanítás, a devizában fennálló követelések esetén a 2015. március 5-i MNB devizaárfolyamon történik az átváltás.

Vissza…


Honnan tudja meg a befektető az elbírálás eredményét?

Az elbírálás eredményéről a Beva minden befektetőt levélben értesít. Ez az értesítés – kártalanítás megállapítása esetén – a kifizetésről is részletes tájékoztatást tartalmaz.

Vissza…


Hogyan fizeti ki a Beva a kártalanítást?

A Beva a megállapított kártalanítást ebben az eljárásban a takarékszövetkezetek útján fizeti ki a jogosultaknak. A befektetőnek Beva értesítésének kézhezvétele után személyesen meg kell jelennie a bank fiókjánál, azonosítania kell magát, majd rendelkezhet róla, hogy a kártalanítást készpénzben felveszi, a takarékszövetkezetnél nyitott számlára helyezi vagy más pénzintézetnél vezetett számlájára átutalja. A kifizetés pontos körülményeiről a Beva minden kérelmezőt egyedi levélben fog értesíteni. Minden befektető a megadott lakhelyéhez legközelebb eső takarékszövetkezeti fiókban juthat hozzá a kártalanításhoz.

Ha valakinek speciális kérése van, és semmiképp sem szeretne a lakóhelye szerinti fiókba menni, ezt tüntesse fel az igénybejelentő lapon, fel fogjuk venni vele a kapcsolatot.

Vissza…


Milyen gyorsan fizeti ki a Beva a már megállapított kártalanítást?

Ha beérkezik a kérelem és a követelést alátámasztó szerződés, továbbá a Beva megkapja a Buda-Cash felszámolójától a kiadható és a hiányzó befektetésekről szóló ügyfélnyilvántartást, akkor legkésőbb 90 napon belül köteles a Beva az igényről dönteni, azonban a Beva mindent el fog követni, hogy az igények mielőbb elbírálásra kerüljenek.

Az ügyfelek a kérelem hiánytalan és pontos kitöltésével, a követelésüket alátámasztó szerződések fénymásolatának csatolásával könnyíthetik meg az eljárás lefolytatását.

Az elbíráláshoz bármilyen keretjellegű szerződés is elegendő, de ha semmilyen írásbeli szerződése sincs az ügyfélnek, próbálja beszerezni a másolatot a Buda-Cash ügyfélszolgálatától. (Telefon: (235-1500 vagy levélben a Buda-Cash címére küldve, vagy info@budacash.hu)

Vissza…


Mettől meddig lehet kártalanítás iránti kérelmet benyújtani a Buda-Cash kártalanítási eljárásában?

Az MNB 2015. március 4-én kelt H-JÉ-III-14/2015. sz. határozatával visszavonta a Buda Cash Brókerház Zrt. (székhelye: 1118 Budapest, Ménesi út 22.) tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte a társaság felszámolását.

A Fővárosi Törvényszék 2015. március 5-én 24. Fpk. 01-15-000918/3. számú végzésével elrendelte a Buda Cash Brókerház Zrt. felszámolását és felszámolóként a PSFN Kft-t jelölte ki. A felszámolás kezdő időpontja (a végzés közzétételének napja) 2015. március 5.

A felszámolás elrendelésével a Beva kártalanítási kötelezettsége bekövetkezett, erről közleményben értesítette a befektetőket. A Beva a kártalanítási igényeket 2015. március 27-től számított egy éven belül fogadja be, a kártalanítás értékhatára a 2015. március 5-i 305,27 EUR/HUF árfolyamon számítva 6.105.400,- Ft.

Tehát a Buda-Cash Brókerház Zrt. károsult ügyfelei számára kártalanítás iránti kérelmet benyújtani 2016. március 26-ig lehet. Ha a befektető ezen az egy éven belül menthető okból nem tudta igényét előterjeszteni, akkor az akadály elmúltától számított 30 napon belül még előterjesztheti kártalanítási kérelmét. Ilyen akadály lehet például egy súlyos és elhúzódó betegség, kóma, hosszabb idejű külföldi tartózkodás.

Vissza…